Tópartról ma egy vonatos pécsi látogatásra került sor. Sárbogárdtól Sásdig vízben áll a völgyfenék. Gémek, kócsagok mindenütt, még egy bakcsó is itt ragadt az októberi hűvös idő ellenére. A vonat tele egyetemistákkal és óraadó tanárokkal. A hallgatók a szomszéd üléseken Japánban játszódó filmekről beszélgetnek. Idézem: "Elveszett jelentés - egy pasi Japénban él, meg minden, nagyon lassú film, Woody Alen rendezte." F.F. Coppola lány a rendező és egy amerikai idősödő szinész reklám fotózásának egy hetét mutatja be a film, egy számára teljesen indegen kultúrában. Pécs, koszos vasútállomás, forrásmészkő barlang, panoráma. Ebédhezl 2 deciliter cirfandli, Pécs bora került az étel mellé. Selymes, aranysárgás, félédes fehér bor. Kóstolták már?

Tóparton, a várárokban kialakított hal üzletben, kedvezeményes áron adják és veszik a halat. Vannak még akik, maguk hozzák konyhakész állapotba a halat. 700 Ft a friss, élő ponty kilója, a busa és keszeg ennek fele. Vásároltam egy két kilós és egy egy kilós tükörpontyot. Kevés pikkely miatt gyorsan ment a tisztítás. A fej, farok (szép halszeletekkel együtt halászlébe kerül) eltávolítása után a hal testét egy finn filéző késsel beirdaltam. Ismerős ez az irdalás? A haltest finom, vékonyka szálkáit a sűrű irdalás elvágja, így azok a sütés, főzés során olyan kicsire zsugorodnak, hogy nem okoznak nehézséget a hal elfogyasztása során.

Tóparton halászati rendezvény lesz a hétvégén. Látványhalászat, így mondják ezt manapság. Hálóvetés, háló húzás, hal válogatás, mérlegelés. A vár és a kastély közötti térben történnek az események, ahol mindent jól megfigyelhetnek az érdeklődők. Halászlé főzés, hal sütés és más hal étetelek, neszmélyi borok teszik teljessé az esemény hallal kapcsolatos részét. További iformáció, részletes program az interneten:

Öreg-tavi Nagy Halászat október 22-23-24.

Anser albifrons frontalis alfaj

Tóparton ma reggel észleltem először az északi ludak érkezést. Biztosan itt vannak már néhány napja, de egy kritikus mennyiség szükséges hogy házunk udvaráról is észrevegyem reggeli kihúzásukat a tóról. Nagy lilik a leggyakoribb faj, de érkeznek vetési ludak is szépszámmal. Ezeknek a libáknak az a szokásuk, hogy a tó távoli környezetének mezőgazdasági területin táplálkoznak napközben. Ilyenkor októberben még a kukorica tarlókon szedegetik a bőséges mennyiségben elpotyogtatott szemeket, majd novembertől a már kelő őszi gabonákat legelik. Estére, az alkonyattal behúznak a tóra, ott éjszakáznak, majd reggel ismét kirepülnek a táplálkozó helyeikre. Szép fényes napokon, délben is behúznak inni, majd ismét visssza szállnak a mezőkre. Ez egy érdekes mozgalma a ludaknak, a madarászok, köztük én is, nagy élvezettel figyeljük a libák mozgást. A ludak reptükben alakjukról, szinükről, de elsősorban hangjukról ismerhetőek fel! Más a vetési lúd, nagy lilik és főleg a nyári lúd hangja (ez utóbbi a házi libák gágogásával kommunikál, hisz azok közvetlen őse). A ludak V alakban szárnyalnak, vagy ferde vonalat rajzolnak az égen. Gyerek korom óta figyelem a ludak reptét. Áprili Lajos: Vadlúd voltam című verse az én versem is.

Valamikor vadlúd voltam,

Vadludakkal vándoroltam.

Nagy tavakért lelkesültem,

Tengeren is átrepültem.

Őszi fényben és homályban,

Fel-feltámad régi vágyam:

Társaimmal útra kelni,

Fényt és felhőt úszva szelni.

Majd ha végem itt elérem,

Vadlúd formám vissza kérem.

Jó barátok, ismerősök,

Hogyha jönnek bíbor őszök,

Nézzetek fel majd az égre,

Égen úszó vadlúd-ékre,

S azt mondjátok eltűnődve:

Újra vadlúd lett belőle,

S most ott száll a V-seregben,

Hangja szól a fellegekben.

Tóparton felvetődik, hogy miért is állítják meg a vizet? Miért készítettek már a korai századokban az emberek tavat, miért gátolták el a víz folyást és duzzasztották vissza a vizet? Hadászati célból. Az első indok ez, vízi várat, vízi erősséget alkottak, mocsárvárat hoztak létre. Gondoljunk a tihanyi földvárra, ahol a balaton vize vette körül az erődöt, Szigliget is több oldalról vízben állt, az Ecsedi-láp közepén lévő Báthory család erősségére, Sárvárra, a Bodrog és Tisza összefolyásnál a teljesen megsemmisült Tokaj várára. Tatán is bizonyos, hogy a visszaduzzasztott víz, a mocsár, a tó védelemet adott, a várárárok még ma is megtekinthető, tele van vízzel, ott folyik el a tó leeresztett vizének egy része. Molnárok, tímárok, posztó csapók, vágóhidak, halászok is települtek az itteni vizekre, de ezekről majd később.

p

Tópartot bejárva áthaladunk az Őreg-tó tápláló vízfolyásán, ami nem más mint az Által-ér. Mór és Pusztavám vízválasztóján, az utóbbi bányász település határában ered ez az ér, ami később patakká erősödik. Vértesszőlős után meglassulva deltát alkotott, láperdők alakultak ki deltájában, ma már ásott medren keresztül éri el a tavat. Az Által ér vizét sokhelyütt viszafogják: halastó, erőművek hűtőtavai, szűrümező, ülepítő tó funkciót tölt be vize és medre. Ha valaki jégmadarat szeretne látni, menjen el az Által-ér hídjához a tóparton, várakozzék és egy idő után meg fog jelenni a jégmadár.

Tóparton mindíg élmény a gyaloglás, ha úgy tetszik a séta. Az Öreg-tó kerületét követő sétaút 7 kilóméter, 10 000 lépés. Van alhol kiépített aszfaltozott sétány áll rendelkezésre, ez a keleti part, Tóváros városrészen és a vár környékén vár bennünket, míg a nyugati oldalon árnyas erdős környeztben murvával stabilizált erdei úton járhatunk. Az Öreg-tó másfél óra alatt körbejárható, de az ismeretlen nézelődőnek további egy órát érdemes hozzászámítani a kis kiránduláshoz, hiszen sok a látnivaló. Ős fák, formás bokrok, virágok, források, szép épületek, vízimadarak mindíg garantáltak, ha szerncsések és nem túl hangosak vagyunk mókust, őzet is láthatunk az erdős környezetben.

Tóparton sétálva megismerhetjük az ország legöregebb halastavát a tatai Öreg-tavat. Völgyzárógátas 200 hektáros tó, az Által-ér és a tatai források táplálják. Már a rómaik idejében ismerték a tati forrásokat és használták a természet adta enyhén langyos, ásványi anyagokban gazdag tiszta vizet. A források elfolyó vizére Naszály térségében kereszt töltést és kivezető csatornát építettek és a víz egy részét a mai Szőny területére, a nagy katonai táborba vezették. Zsigmond király idejében a jelenlegi vár vonalában már biztosan állt a völgyzárógátas kereszttöltés és a visszaduzzasztott víz védelmi funkciója mellett halastóként is működött. Ebből az időszakból számíthatjuk halastó jellegét. Zsigmond ladikból villás szigonnyal magai is zsákmányolta a halakat, sportos ügyességét fitoktatta Tatára érkezett vendégeinek. A tavat halak élve történő tárolásra is használták (jobb mint a hűtő). A források adta friss tiszta vízben a Dunán fogott tokféléket időlegesen elhelyezték és a királyi asztalra akkor is kerülhetet tok, amikor nem volt tok vándorlási szezon. A tavi haltenyésztést cseh szerzetesek terjesztették el Európában, ennek a középkor vége óta Tatán is hagyomány a van.

Tóparton jólesik a gyaloglás. Kellemesen változatos zöld környezet, remélhetőleg ezt később mások is így találják. A tó kerülete 7 kilóméter. Nem kevés és nem sok. Gyaloglásra, kerékpározássra kialakított egyszerű járófelület, minden időben, esőben, sáros időben is körbejárható a tó. Ha korán reggel indul útjára az ember alig találkozik másokkal, de ha úgy akarja érdekes, ismerős személyekkel is találkozhatunk. Sok a madár, vad, szépek a fák, források, vízfolyások futnak a tóba, zsilipeken meg ölmik ki a víz. Minden évszakban érdekes a tópart, de a madarásznak legizgalmasabb az ősz, amikor megérkeznek északról nagy csapatokban a vadludak. Ősszel van a lehalászás is. Télen korcsolyások siklanak a jégen, tavasszal zöldel az erdő, nyáron a vizisportoké a tó. Nem csak egy, az Őreg-tó jellemzi a vizek városát van egy kisebb az angol parkban és számtalan halastó! Ezeknek a partjára látogatunk el.